A kardiológus szemszögéből

Ismét a potenciazavaráról

Az utóbbi évek egyik felismerése, hogy a szív-érrendszeri megbetegedés, és az ED közös patomechanizmussal jön létre: ugyanannak a folyamatnak, jelesen az érfalkárosodásnak különböző megnyilvánulási formáiról van szó. Így érthető, hogy a kardiológiai szakrendelésen is sűrűn kerül szóba az erektilis diszfunkció és nem csak a diabéteszes páciensek gondjaként.

Gyakran feltett, de sokszor a félelem, a gátlásosság, a szégyenlőség miatt valójában elhallgatott kérdéseket idézek: „Középkorú vagy idősödő szívbeteg, magasvérnyomásos férfi vagyok. Jelent-e kockázatot számomra a szexuális élet?” „Infarktuson, szívműtéten, vagy koszorúér-tágításon estem át. Elkezdhetem-e újból a nemi életet?” „Hatféle vérnyomáscsökkentőt és szívgyógyszert szedek, ezek mellett használhatok-e potencianövelő készítményt?” „Szeretnék házaséletet élni, de mivel a dolgok már nem állnak olyan jól, mint régen, szedhetek-e potencianövelő készítményt?”

A kardiológusnál elhangzó ilyen és hasonló aggályokra általában nem könnyű felelni. Néhány alapvető összefüggést ezért érdemes tisztázni. A szexuális tevékenység jól meghatározható fizikai terhelést jelent a szervezet, és így a szív számára is. Ilyenkor a pulzusszám jelentősen megemelkedik, és a férfiaknál a vérnyomás növekedés a csúcson akár 40-100 Hgmm is lehet. (Tehát egy nem kezelt magasvérnyomásos, már érfalkárosodott férfinél a 160-170 Hgmm-s induló systoles vérnyomás akár 250-270 Hgmm-re is felugorhat, ami életveszélyt is jelenthet!)

Éppen ezért vannak egyértelműen magas kockázatú betegek, akiknél nem ajánlott a szexuális tevékenység (pl. infarktus után 1-2 héttel), és vannak kis kockázatú betegek (pl. jól beállított hipertónia), akiknek rizikója valójában nem különbözik a nem betegekétől. A köztes csoporthoz tartozók esetében kardiológiai vizsgálat szükséges kérdéseik megválaszolásához. (Ez az ún. Princeton besorolás szerint történik, ami egy 2001-ben kiadott amerikai állásfoglaláson alapul).

Tehát a kardiológusra két alapvetően fontos döntés vár. Egyrészt, hogy az adott szívbetegséggel élhet-e valaki nemi életet, másrészt, ha az erektilis diszfunkció miatt szüksége van gyógyszeres segítségre, szedhet-e a páciens valamilyen potencianövelő készítményt. A kérdések megválaszolására EKG, szív UH, gyakran terheléses EKG vizsgálat szükséges, de előfordulhat egyéb, pl. Holter, vagy 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) stb. is. Csak ezek után mondhatja meg a szakember, hogy a beteg számára kockázatos-e a nemi élet, illetve, hogy lehetséges-e gyógyszeres segítség.

Az ED kezelésére ma már széles körben elterjedt készítmények állnak rendelkezésre, amelyek közül a legtöbbet vizsgált a sildenafil. Erről van a legtöbb tapasztalat, már több tízezres esetszámon végeztek tudományos megfigyeléseket. Míg az 5-6 évvel korábban kiadott szakkönyvek viszonylag széles körben tiltották a szer alkalmazását, ma már tudjuk, hogy az esetek legnagyobb részében biztonsággal (és hatékonyan) adhatók az erektilis diszfunkciót kedvezően befolyásoló készítmények (sildenafil, tadalafil, vardenafil). Vigyázat: a biztonságosságot és hatékonyságot klinikai körülmények között csak az említett hatóanyagú gyógyszerekre bizonyították. A piacot egyre inkább elárasztó, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekről vagy táplálékkiegészítőkről ezt nem lehet hasonló biztonsággal állítani!

A legfontosabb tudnivaló, hogy nitrát vagy nitrát donor készítményekkel tilos együtt adni az erektilis funkciót javító gyógyszereket. A három készítmény között hatáserősségben, hatástartamban, és mellékhatásokban, illetve bizonyos egyéb készítményekkel való együttadásban van különbség, így orvosi mérlegelés függvénye, hogy az adott esetben melyik alkalmazható.

Tehát, ha egy tisztelt férfitársamnak ilyen gondjai vannak, forduljon bátran kardiológus szakorvoshoz, és 80-90%-os eséllyel sikeres segítséget kap, hogy teljes értékű életet élhessen szexuális területen is!