Amerikai kardiológusok szerint a stressz a fő ellenség

Azok az emberek, akik sikeresen csökkentik és tartják ellenőrizhető keretek között a stresszt az életükben, 60 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot vagy agyvérzést, mint azok, akik álladóan aggódnak - derült ki az Amerikai Kardiológius Társaság 57. éves konferenciáján szombaton. A fenti következtetéseket 3-4 évig tartó, 516 szívbeteget vizsgáló kutatás alapján vonták le. A megfigyelt betegek közül 44 ment át nem halálos szívrohamon, és 19 halt meg - tájékoztatott a vizsgálato fő kutatója és a massachusettsi Lown Szív- és Érrendszeri Betegség Kutató Alapítvány munkatársa, Yinong Young-Xu.

A vizsgálati alanyok körében az idegesség és a halálos illetve nem halálos szívrohamok száma közötti összefüggés minden más tényezőtől (kor, családi állapot, vérnyomás, dohányzás) függetlenül változatlan maradt. „A pszichológiai stressz, legyen az idegesség vagy depresszió, köthető az artherosclerosis  (érelmeszesedés) előrehaladásához, az artherothrombosis (éren belüli vérrög képződés) kialakulásához és az arrhytmia (szívritmuszavar) veszélyéhez” – mondta Young-Xu. „Ezeknek a tényeknek újfent arra kellene ösztönöznie a kardiológusokat, hogy fordítsanak teljesebb figyelmet a betegekre, a szívpanaszokon túl vegyék figyelembe lelki problémáikat is” – mondta.

A kutatás során a betegeket stresszszintjük alapján három csoportra osztották magas, közepes és alacsony stresszszintűekre. Olyan szívproblémákat vizsgáltak náluk, mint az arrhytmia, az artherosclerosis és az atherothrombosis. A kutatók kikérdezték őket érzéseikkel, hangulataikkal, alvási szokásaikkal, bél- és emésztési zavaraikkal és más stressz tényezőkkel kapcsolatban. A kérdőívek az idegességen túl a depressziót, az ellenséges érzéseket és más pszichikai panaszokat is mértek. A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a folyamatos stressz hatással van a szívritmusra, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét.

Egy másik vizsgálatban Juan Marques a caracasi Venezuelai Központi Egyetemről arra a következtetésre jutott, hogy azok a betegek különösen hajlamosak a szívbetegségre, akiknél a családban előfordult már szívroham, vagy hirtelen szívproblémákhoz köthető haláleset, illetve ha olyan rizikófaktorok jellemzőek rájuk, mint a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, elhízás vagy ülő életvitel. Szomorú események, mint például egy családtag halálának az évfordulója szintén halálos kimenetelű szívproblémákhoz vezethet, elsősorban a férfiak körében.

„Mindenki ismer olyan közeli családtagokat, akik néhány óra, hét, hónap vagy év különbséggel haltak meg" - mondta Marques. „Ez és korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy a szív- és érrendszeri panaszok következtében beállt halálesetek függnek megérzésektől, lelki okoktól és szimbolikus tartalmú eseményektől is."

Yinong kutatása egy tavaly az Amerikai Kardiológusok Társaságának ülésén bemutatott vizsgálat méltó folytatása. Az a tanulmány arra mutatott rá, hogy a folyamatosan idegeskedő embereknek kétszer akkora esélye van szívrohamra, mint a nyugalomban élőknek.

Copyright AFP, [2008] / Translation Medipress