Fitymaszűkület

Azt az állapotot nevezzük fitymaszűkületnek, amikor ennek a „bőrgallérnak” olyan szűk a nyílása, hogy a fityma egyáltalán, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. 4 éves kor előtt ún. „celluláris adhézióról” beszélünk, amely az érintkező bőrrétegek összetapadása. Ha ez az állapot spontán nem rendeződik, néhány perces orvosi beavatkozásra van szükség. Ilyenkor az összetapadt bőrlemezeket tompán szétválasztjuk (adhesiolysis).

A fitymaszűkületeket két csoportba oszthatjuk: veleszületett és szerzett forma. A veleszületett forma jellegzetessége a csőrszerűen elvékonyodó fitymavég, míg a szerzett forma mely pl. cukorbetegség, vagy krónikus traumák hatására alakul ki a hegesedett bőrgyűrűről és hosszirányú repedésekről ismerhető fel.

A zavartalan szexuális aktus során szükséges, hogy ez a „bőrrészlet” a növekvő hímtaggal együtt táguljon, mozgása ne korlátozódjon. Ha ez nem történik meg kielégítő mértékben, a bőr berepedezhet, mely önmagában is fájdalmas, ugyanakkor a fityma alatt felgyülemlő váladék ( smegma) állandó gyulladást tarthat fenn.

Enyhébb esetben a bőr a makkról még visszahúzható, de feszes és érzékeny. Nagyobb fokú szűkületeknél a bőr nem, vagy csak igen nehezen húzható hátra. Ilyenkor alakulhat ki a Spanyolgallér (parafimózis) amikor a hátrahúzott fitymát nem lehet a hímvessző makkja felett visszahúzni. Szélsőséges esetben a tűszúrásnyira beszűkült nyíláson még a vizelet is nehezen ürül. Az elhanyagolt eseteknek következménye lehet a fitymakövesség, a pénisz, illetve a fitymarák.

A fitymaszűkülethez gyakran társul egy másik, enyhébb rendellenesség, a fitymafék (makk alsó oldalán húrszerűen futó képlet) rövidsége. Ez akadályozza a fityma hátrahúzódását, közösüléskor gyakran bereped, vérzik és hegesedik, tovább rövidül. Nem kezelve, éveken át okozhat gondokat, és zavarja a nemi életet.

Ezen kórállapotok kezelésének módja a plasztikai igényességgel elvégzett ambuláns műtét.