A vágy zavarai

A szexuális vágy zavarát elég nehéz leírni, mivel nem rendelkezünk olyan egyszerű módszerrel, ami alapján a zavart megbízhatóan meghatározhatnánk. Sem a szexuális viselkedés, sem a szexuális fantáziák alacsony mértéke nem elegendő a csökkent szexuális vágy meghatározására.

A szexuális vágy csökkenését akkor tekintjük zavarnak, ha ez problémát vagy éppen szenvedést okoz a személy számára, és nem magyarázható mással, pl. szexuális működési zavarral, gyógyszerekkel, betegségekkel, legyengült általános egészségi állapottal. Fontos, hogy a szexuális vágy zavarai esetében a szexuális válaszkészség teljesen normális is lehet, a probléma a szexuális érintkezéssel szembeni érdektelenségből vagy éppen az attól való félelemből származik.

A szexuális tevékenység iránti érdeklődés jelentős csökkenését gátolt vagy hipoaktív szexuális vágynak nevezzük. Ez nemcsak a szexuális érintkezés ritkulását, vagy csökkent gyakorisá gát (akár évente egy-két alkalomra is szorítkozhat) jelenti, hanem a szexuális tartalmú álmok és fantáziák, az erotikus tartalmú ingerek, a szexuális tevékenységre késztető vágyak, a vonzó hozzáférhető partnerek észrevételének hiányával is jellemezhető. A szexuálisan hipoaktív személy azonban a partner unszolására részt vehet a szexuális aktusban.

Amennyiben a csökkent szexuális tevékenység, vagy a szexualitás kerülése valamiféle félelemből vagy szorongásból származik, akkor szexuális averziónak (szexualitás elkerülésének) nevezzük. Itt szerepet játszhatnak megmagyarázhatatlannak tűnő félelmek (fóbiák), amelyek nemcsak a szexuális aktus során, hanem akár a szexuális tevékenyég gondolatára is kiváltódhatnak.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1999-ben végzett kutatás szerint a megkérdezettek majdnem 15%-a számolt be arról, hogy csökkent az érdeklődése a szex iránt. A hazánkban most elvégzett vizsgálat szerint a férfiak közel 16%-a jelölte meg azt, hogy az utóbbi időben csökkent a szexuális késztetése.

A szakemberek a csökkent szexuális vágy kutatásában eléggé elmaradtak. Ennek a zavarnak a hátterében számos tényezőt tételeznek fel, és mindenképpen akkor járunk a legközelebb a valósághoz, ha több tényező együttes hatását tételezzük fel, és fenntartjuk azt is, hogy ezek az okok mindenkinél egy kicsit másképpen mintázódnak.

Biológiai és hormonális tényezők: A férfiakban az egyik legfontosabb ilyen hormonális tényező a tesztoszteron (férfi nemi hormon). Úgy tűnik, hogy esetenként segíthet a tesztoszteron pótlása. Minden olyan folyamat, ami befolyásolja a férfiak tesztoszteronszintjét és a hormonháztartást befolyásolhatja a szexuális vágyat. Így látszólag az ezzel összefüggésben nem levő betegségek vagy gyógyszerek is csökkenthetik a szexuális érdeklődést.

Negatív érzelmi állapotok, pl. a szorongás, a harag stb., amelyet akár a párkapcsolaton belül, vagy azon kívül eső okok idéznek elő, jelentősen csökkenthetik a szexuális izgalmat és a szexuális vágyat. Igy például a tartós stressz és a fáradtság is előidézheti a vágy zavarát.

A szexuális vágy hiányát a párkapcsolaton belüli tényezőkkel is magyarázzák, amely például ez a felek közötti érzelmi kommunikációban és a dominancia viszonyokban is tükröződhet. Nem nehéz azt sem elképzelni, hogy a pár tagjai között kialakult tartós konfliktus csökkenti a szexuális vágyat. A konfliktus megoldásával párhuzamosan a pár szexuális élete is javulhat.

Elsősorban a szexuális averziók háttérben találhatunk traumatikus élményeket vagy kedvezőtlen szülői-családi hatásokat.

A szexuális vágy zavarának kezelése

A kezelésben kulcsfontosságú a háttérben álló okok megkeresése, és az ennek megfelelő terápia kiválasztása. Így a csökkent szexuális vágy kezelésében is számos tudományterület vehet részt beleértve az andrológust, a pszichiátert, a pszichológust és a természetgyógyászt. De ne felejtsük el a lehető legegyszerűbb megoldást - menjünk el a legközelebbi tantra-tanfolyamra.